szolgalatfejlesztes@reformatus.hu

A jó példa a legjobb iskola

Idősek társasjátékoznak szakápolóval
19 okt 2015

A jó példa a legjobb iskola

Bódi Noémi gagybátori református lelkipásztor, vezető gondozónő a Református Szolgálatfejlesztés vezető munkatársak részére szervezett műhelymunkáján vett részt. A négyszer kétórás képzés célja az volt, hogy tudatosabb vezetői magatartásra készítse fel a résztvevőket. – A legfontosabb, amit megtanultam, hogy stabilan álljak abban a vezetői szerepben, amiben vagyok, és mindig tudjam a célt. Dolgozhatunk mi nagyon sokat reggeltől estig, de ha nem tudjuk megfogalmazni, hogy mit akarunk elérni, nincs értelme – fogalmaz Bódi Noémi, aki hozzáteszi: – A képzés alatt rengeteg szituációs gyakorlatot csináltunk végig. Kiderült például, milyen fontos, hogyan megyek be a polgármesteri hivatalba, és milyen módon adom elő a gondolataimat. Fontos, milyen érvekkel támasztom alá a kérésemet. A lelkészi szolgálatom tizennyolc éve alatt több polgármesterrel beszélgettem, és sokszor kértem kisebb-nagyobb segítséget. Sajnos nem mindig koronázta siker ezeket a találkozásokat. A képzés után már látom ennek okait, az elkövetett hibáimat.

Bódi Noémi a műhelymunka során arról is hallott, mivel tudja motiválni intézménye dolgozóit, hogyan bízhatja rájuk a feladatokat, hogyan dicsérjen és marasztaljon el, milyen elvárásai legyenek, és hogyan tartson értekezletet. – Természetesen másképpen kell megfogalmazni mindezeket a gyülekezetben és a hierarchikus viszonyban, amikor vezető és beosztott találkozik egymással. A most tanultakat ki is próbáltam az egyik alkalmunkon.

– A szászfai gyülekezetemben presbiteri konferenciát szervezett az Abaúji Református Egyházmegye. A gyülekezet tagjai a gondozónőkkel együtt készítették elő a vendéglátás minden mozzanatát. Öröm volt látnom, hogy mindenki tudta, mi a feladata. A hozzánk érkezett presbiter testvérek pedig hálásak voltak – mutatja be a képzés egyik eredményét Bódi Noémi, aki hangsúlyozza: – Nagyon fontos volt számomra, hogy egy gyülekezetben szolgáló lelkipásztor, Csoma Áron bibliai példák alapján mutatta be, hogy Jézus milyen vezető volt. Ő tanította meg a mi kis nyolctagú, vidám csapatunknak, hogyan lehetünk tudatosabb vezetők ott, ahol szolgálunk.

FONTOS A NAPRAKÉSZSÉG
– A szolgálatfejlesztés honlapja már ott van az elmentett oldalaim között. Nagyon hasznosnak tartom azokat a kezdeményezéseket, amelyek azért születnek, hogy tájékoztatást nyújtsanak az aktuális dolgokról. A honlap az információnyújtáson túl olyan tárház is, ahonnan konkrét szakmai anyagok, dokumentumok segíthetik a munkánkat. Mivel a szociális szféra évek óta folyamatos törvényi és jogszabályi átalakításon és változáson megy át, ebben a helyzetben különösen is fontos a naprakészség és az információ birtoklása. Azt gondolom, ebben jó eszköz lehet a szolgalatfejlesztes.hu is – hangsúlyozza Diák Péter lelkipásztor.

Diák Péter az anarcsi gyülekezet lelkipásztora 2002 óta, emellett 2011-től Nyírtasson helyettes lelkészként szolgál. Diák Péter  intézményükben a fenntartó képviselete mellett jelenleg szervezeti egységvezetőként dolgozik, hamarosan pedig intézményvezetőként irányítja tovább diakóniai szolgálatukat.

MEGÚJULÓ DIAKÓNIA

A több mint 198 millió forintból megvalósuló Református Szolgálatfejlesztés projekthez a Magyarországi Református Egyház − a TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0003 azonosítószámú pályázattal − az Új Széchenyi Terv keretében nyert támogatást. A projekt szakmai megvalósító partnere a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodája. Az október 31-ig tartó projekt záró alkalma október 22-én lesz Nyíregyházán.

Diakónia. – Ha intézményes diakóniát folytatunk, nemcsak az ellátottainknak kell megfelelnünk, hanem a jogszabályoknak is – fogalmaz Diák Péter anarcsi lelkipásztor, aki részt vett a Református Szolgálatfejlesztés program képzésén.

– Gyülekezetük az intézményes diakóniában érintett. Miért tartották fontosnak, hogy vállalják ezt a szolgálatot?

– A Kisvárda melletti Anarcs a környező településekhez hasonlóan elöregedő község. Amikor tizenhárom évvel ezelőtt a gyülekezetbe kerültem, az általános iskolába járó gyerekek száma kétszáznegyven volt, ami mára pontosan a felére csökkent. A lakosság nagy része nyugdíjaskorú, és ha vannak is gyerekeik, a megélhetés miatt sokan a nagyobb városokban, távol élnek szüleiktől. A református gyülekezet aktív tagjai, tehát a templomlátogatók is többnyire idős emberek. Látjuk a mindennapjaikat, szükségeiket, elesettségüket, magányukat. 2011-ben vetődött fel a presbitériumban, hogy szervezett formában próbáljunk segítséget nyújtani a szükségben lévőknek, ezért akkor még ötvennégy ellátottal és hat házi gondozóval engedélyeztettük és indítottuk a házi segítségnyújtást az egyházközség fenntartásában. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy 2012-ben bővíteni kellett a férőhelyek számát – ma már közel kétszáz ellátottunk van két településen.

– Milyen feladatokat látnak el ennek keretében?

– Azokról az időskorúakról gondoskodunk, akik nem képesek saját erőből önmaguk ellátására otthonukban, és nem gondoskodnak róluk. A legfontosabb, hogy segítő kapcsolatot alakítsunk ki az idős ellátottal. Gondozóink az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatokat is ellátják, emellett segítenek a háztartás vitelében, különösen a bevásárlásban, takarításban, meleg étel biztosításában. Segítik az ellátottakat a környezetükkel való kapcsolattartásban, a veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a szociális ellátásokhoz történő hozzájutásban, hivatalos ügyek intézésében.

– Megszervezték a szociális étkeztetést. Mi jellemzi ezt a szolgálatukat?

– 2012-től bővítettük szolgálatunkat nemcsak új ellátottakkal, hanem új ellátási telephellyel és feladattal is. Anarcs mellett Nyírtasson is végzünk házi segítségnyújtást, valamint megszerveztük a szociális étkeztetést is. Jelenleg körülbelül hatvan-hetven ebédet viszünk ki naponta ellátottainknak. Egyszeri meleg ételt biztosítunk kiszállítással azon rászorulóknak, akik életkoruk, betegségük, szociális helyzetük miatt ezt az ellátási formát igénylik. A cél itt is a rászorult szociális helyzetének javítása, egyedüllétének megszüntetése, egészségi, higiénés állapotának javítása.

– Ön részt vett a Református Szolgálatfejlesztés program jogi és gazdasági képzésén. Miért erre jelentkezett?

– A korábban kétféle ellátást végző szolgálatunk most már intézményként működik tovább az ellátási terület és új ellátási formák további bővítésével. Azt gondolom, egy ilyen lépés előtt fontos az alapos felkészülés. Ha intézményes diakóniát folytatunk, és mindezt állami támogatásból tesszük, nemcsak az ellátottainknak, a rászorulóknak kell megfelelnünk, hanem azoknak a jogszabályoknak is, amelyek pontosan körülírják a működési, jogi és gazdasági kereteket. Ugyanakkor figyelni kell a fenntarthatóságra is, hiszen ezen a szinten már komoly gazdasági tervezésre is szükség van ahhoz, hogy minden a legnagyobb rendben működhessen. Habár 2013-ban a Nyíregyházi Főiskolán szociális alap- és szakvizsgát tettem, gazdasági és jogi téren egyaránt sokszor elveszettnek érzem magam. Ezért nagyon örültem a lehetőségnek, amelyet a Református Szolgálatfejlesztés program biztosított a szociális ellátás terén érdeklődő vezetőknek.

– Azért is jelentkezett a képzésre, mert bővítik a szolgálatukat. Milyen irányú ez a bővítés?

– Nappali ellátást vezetünk be, amely háromféle gondozási formát ölel magába: idősek, pszichiátriai ellátottak és szenvedélybetegek nappali ellátására terjed majd ki. Intézményünk az ellátást igénybe vevők részére a szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt majd, a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak. Segítséget nyújtunk a problémák megoldásában, a krízishelyzetek megelőzésében és kezelésében, a lelki, mentális egészség megtartásában, annak támogatásában.

– Milyen várakozásai voltak a képzéssel kapcsolatban?

– Igyekszem sok konferencián és szakmai találkozón részt venni, ahol tanulhatok másoktól, hiszen a jó példa a legjobb iskola. Meghallgatom az előadásokat, és ez mind bizonyos értelemben hasznos is. De a tapasztalatom mégis az, hogy a szünetekben, a kötetlen beszélgetésekből olykor több és hasznosabb információt szerzek. Így voltam ezzel e képzés előtt is. Hogy kik is lesznek az előadók, nem tudtam, nem ismertem őket. A téma jó, fontos, számomra különösen is az. De majd a szünetekben… – gondoltam.

– Így történt?

– Egészen más lett, mint amire számítottam. Az alkalmak interaktívak voltak, és aminek nagyon örültem, hogy nem előadás, hanem valódi képzés formájában zajlottak. A kis létszámú csoportokban minden engem érintő kérdést feltehettem, az előadó vezetésével pedig megvitattuk a problémás kérdéseket, és konkrét válaszokat kaptam. Hálás vagyok Szentiné Bosnyák Zsuzsanna és Kovács-Szilágyi Eszter türelmes és részletes előadásáért és vezetéséért. Nagyon sokat mond, hogy a képzés utolsó alkalmán mindketten személyesen megkérdezték tőlem, hogy választ kaptam-e minden kérdésemre. Erről a helyről is köszönöm nekik, igen.

– A képzés eredményeként történt már változás a munkájukban?

– Igen. Nem szeretek jegyzetelni, de most kellett, hiszen egész sor aktuális tennivalót jegyeztem fel magamnak. Az induló új ellátási területünk és az intézménnyé válás vonatkozásában is sok hasznos tanácsot kaptam. Rávezettek arra, milyen fontos nemcsak lelkipásztorként látni egy ilyen szolgálatot, hanem olykor gazdasági szakemberként úgy megtervezni az intézmény működését, hogy az életképes maradjon, és hosszú éveken keresztül tudja végezni szolgálatát.

T. NÉMETH LÁSZLÓ

Megjelent a Reformátusok Lapja október 18-i lapszámában.